Hirtelen sávváltás
Télen, ha az Ön forgalmi sávja és a másik sáv hóbordás, a két sáv közötti eltérő forgalom vagy olvadási különbség miatt egy hirtelen sávváltás vagy előzés is fokozottan balesetveszélyes lehet.
Ráfutás útpadkára
Akkor is fokozott figyelemmel kell eljárnia a jármű vezetőjének, ha keskeny úton a jármű egyik kereke az útpadkára fut.
Ha a jármű vezetője megijed, vagy túlzott magabiztosság miatt a mély padkáról változatlan sebességgel próbálja járművét visszakormányozni az útra, könnyen előfordulhat, hogy a jármű a szembejövő oldalra lendül. Az útpadkára futás másik veszélye a kerekek megsüllyedése, ami borulást eredményezhet.
A helyes manőver: finoman lassítson arra a sebességre, amellyel már biztonsággal tudja a kívánt irányba kormányozni a járművét.
A gyorsítási ellenállás döntően a jármű tömegétől függ. Az adott sebességű egyenletes haladáshoz szükséges energiának a többszörösét igényli egy adott tömegű jármű haladási sebességre történő felgyorsítása. Jelentősége főként a városi forgalomban meghatározó.
A városi forgalomban a gyorsítások számának és mértékének alapvető hatása van a jármű fogyasztására. Főként ez az oka annak, hogy városban jelentősen több a jármű tüzelőanyag-fogyasztása, mint országúti körülmények között. A fogyasztás növekedésének másik jelentős tényezője a sok várakozás során összeadódó alapjárati tüzelőanyag-felhasználás.
Az előrelátó, megfelelő követési távolságot tartó, egyenletes sebességű haladásra törekvő vezetéstechnikával észrevehetően csökkenthető a jármű fogyasztása.
Ne feledje, hogy az indokolatlan gyorsítások és hirtelen fékezések jelentős energiaveszteséggel járnak, ami többlet tüzelőanyag-fogyasztást eredményez.
A légellenállás a sebességgel négyzetesen arányos, és a sebesség mellett függ a jármű homlokfelületének nagyságától és a légellenállási alaktényezőtől is.
A légellenállás alacsony sebességnél elhanyagolható, nagyobb sebességnél (kb. 40 km/h-tól) azonban döntő mértékűvé lép elő (mivel értéke a sebesség négyzetével arányos). Tehát 25 km/h-ról 50 km/h sebességre gyorsítva a légellenállás nem kétszeres, hanem négyszeres, 100 km/h-ra pedig tizenhatszoros lesz a 25 km/h-nál mért légellenáláshoz képest.
Hátrányosan hat a légellenállásra:
A szél is fontos légellenállási tényező, ezért nagyban befolyásolja a fogyasztást is. Ha a szél a jármű haladási irányával szemben fúj, a nagyobb légellenállás következtében nő a jármű tüzelőanyag-fogyasztása. Ha viszont a menetiránnyal azonos irányba fúj, akkor csökkentheti a tüzelőanyag-fogyasztást.
Az oldalról kapott szél hatása függ a jármű nagyságától, a szél erejétől és irányától. Az erős oldalszél, például erdők szélén, hídon vagy alagútból kilépve egy hirtelen, erős lökéssel el tudja téríteni a járművet a korábbi haladási irányától. Erre ilyen helyeken mindig számítson! Készüljön fel arra is, hogy ellenkormányzással kell az útirányt fenntartania.
Az erős szél labilissá teheti a nagy oldalfelületű járműveket, szélsőséges körülmények esetén a terhelésétől függően a jármű akár fel is borulhat.
Gumiabroncs Autóbuszoknál a gumiabroncs teljes futófelületén a mintázat magassága 0,75 métert meg nem haladó átmérőjű gumiabroncs esetén érje el a 3 mm-t, ennél nagyobb átmérőjű gumiabroncs esetében pedig az 5 mm-t.
Biztonsági övek Az előírt helyeken található biztonsági övek használatára felirat vagy képjel kell, hogy felhívja az utas és az utaskísérő figyelmét.
Vezető védelme A vezető legyen védve az előrecsúszó, előremozduló tárgyak elől. Az utastéri csomagtartók kialakításának meg kell akadályoznia a csomagok kiesését.
Tengelyterhelés A dinamikus tengelyterhelés-változások alatt a jármű mozgása közben változó
terheléseket értjük. Ezek közül legfontosabb a jármű előrebólintása fékezéskor, amelynek következtében a jármű tömegének nagyobb része az első tengelyeket terheli. A gépjárművek első és hátsó futóműveinek terhelése még a jármű terheletlen állapotában is ritkán azonos, ezért egyértelmű, hogy még akkor sem fognak az első és hátsó kerekek egyformán fékezni, ha mind a 4 kerék alatt egyforma a tapadás. Ez fokozottan érvényes terhelt gépjárművekre. Ezt a helyzetet tovább rontja az a tény, hogy fékezéskor a gépjármű „előrebukik”, azaz az első tengely terhelése megnő, a hátsóé lecsökken. A tengelyterhelések változása arányos a lassulással. A helyzet azonban változik, ha lejtőn vagy emelkedőn fékezünk: lejtőn az első tengely terhelése tovább nő, a hátsóé tovább csökken, emelkedőn pedig fordítva.
Útviszonyok Téli útviszonyok között különösen fontos, hogy hirtelen fékezés esetén milyen hatása van annak, ha a hátsó tengelyen lecsökken a dinamikus terhelés. Ezért fontos a gumiabroncs jó állapotú futófelülete és a fékerő-szabályozó megfelelő működése. A járművet lehetőleg egyenletesen terhelje.